2010. május 13., csütörtök

13. Fejezet - A CSÓK

Hoztam egy kis ízelítőt, mivel nincs időm megírni a vizsgák miatt! De amint végeztem velük hozom a frisst! Talán még lehet, hogy előbb is!



Olyan hirtelen történt minden, hogy gondolkodni sem volt időm. Ash eszméletlenül feküdt a földön, és én a padon ülve figyeltem, ahogyan légzése lassan leáll. Dermedten ültem. Nessie mozdulj már meg!-ordította egy hang a fejemben, de a másik a szívem azt mondja, hogy ÁLLJ! Hogy nem mehetek közelebb. Mégis megtettem. Oda rohantam Ash-hez, és letérdeltem mellé. A légzése teljesen leállt, arca fehérebb volt, mint az enyém, ajka kékellett, és a szíve már egyáltalán nem dobogott. Nem kaptam levegőt, és kezdtem úgy érezni megfulladok. Ám ekkor Ash árnyéka elszökkent mellőle. Ugrottam egyet ijedtemben. Ash árnyéka mozog? Felpattantam és hátrálni kezdtem, majd az erdőbe futottam. Hallottam, hogy valami utánam rohan, majd megragad. Ösztönösen vágtam oda egyet, s mikor elengedett odébb ugrottam és támadó állásba helyeztem testem.
-Áúúú!
-Jake? Hát te meg mit keresel itt?-lepődtem meg.
-Őrjáraton voltam, amikor észre vettem, hogy félve rohansz az erdőben!-jelentette ki és az állát fogta.
-Óó sajnálom! Nagyon fáj?-léptem hozzá közelebb, és megérintettem az arcát. Valamiféle bizsergést éreztem. Most tudtam mit akarok. Azt akarom, hogy Jake átöleljen, hogy szorosan eggyé olvadjunk, hogy érezzem a közelségét. És abban a pillanatban, mintha kimondtam volna, Jake magához vont, és szorosan átkarolva letérdelt velem a fűbe.-Én igazán sajálom, azt hittem va...valaki más fut mögöttem.....
-Itt van?-ugrott fel hirtelen barátom, és két morgás közt körbepáztázta az erdőt.
-Nem! Csak azt hittem....Jake...Ash...Te jó ég! Ash!-ugrottam fel én is és futottam vissza a játszótér felé. Úgy 10 méterre lehettem a játszótól, mikor kiabálást hallottam.
-Nessie! Nessie! Hova tűntél? Nessie!-ez Ash! De hát az alőbb még...holtan feküdt a földön...Én meg ott hagytam. Szégyelltem magamat, hogy ott mertem hagyni, inkább meg kellett volna védenem. De mit tehettem volna? A válasz: SEMMIT. Kiértem a fák közül, és Ash dühödt pillantásával találtam szembe magam. Hirtelen elhomályosult minden, és én a földre rogytam. Valaki szólongatot.Meddig aludhattam?-Nessie...Nessie...Elmegyek fagyiért és te elájulsz itt nekem!? Nagyon aggódtam!-lassan felnyitottam szemeimet, és Ash arcát látva elfogott a félelem.
-Ööö....sajnálom...én nem emlékszem mi történt.
-Semmi baj...Nyugodj meg!-a félelem egyre jobban tombolt bennem. Minden izmom görcsbe rándult, akárhányszor vissza akartam emlékezni arra, mi is történt.-Fagyit?-dugta az orrom alá a fagylaltot.
-Öhömm....-felültem, elvettem  a fagyit, és kellemesen elfogyasztottuk. Pár perc múlva szakadni kezdett az eső. Én berohantam egy fa alá, ahova épphogy nem esett be . Ash csatlakozott, és kihasználva az alkalmat szorosan nekem simult. Arca lassan közeledett az enyém felé. ÁLLJ ÁLLJ ÁLLJ!!-üvöltött bennem egy hang. Próbáltam elfordulni, de lehetetlennek tűnt. Próbáltam balra-jobbra, de semerre. Kapálózásomból Ash azt szűrte le, hogy már alig bírom. De persze nála jó értelemben, míg nálam inkább, hogy hadd szabaduljak ki. Mikor már csak pár milliméter választott el attól, hogy megcsókoljon, hangos morgást hallottam. Szemem szinte kipattant a helyéről, és csak azt láttam, hogy Ash ugrik egyet. Tátott szájjal néztem Ashre, majd arra, aki a fák közül lépkedett elő.
-Jake!-kiáltottam. Ash észrevette milyen boldog vagyok Jake láttán, és neki rohant legjobb barátomnak. Persze ez rossz ötlet volt. Jake egyetlen ütéssel a földre teperte, és  Ash félig eszméletlenül feküdt a földön.


Remélem elég jó az ízelítő! Ígérem sietek a frissel! De azért Kérek Komikat! (ha lehet) Puszi

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Szia!
Nagyon szupi lett!!!
Huuhhh... vajon mi lesz most?!
Már nagyon várom a következő fejit!
XD.: Vivi

Névtelen írta...

Szia!
Azta nagyon jó lett a fejezet!xD
Alig várom a kövit=)

Bannerem

href="http://nessiestruelove.blogspot.com/" target="_blank">create your own banner at mybannermaker.com!
Make your own banner at MyBannerMaker.com!